Hévíz

Hévíz városa a balaton nyugati csücskétôl, keszthelytôl hét kilóméterre elhelyezkedô völgyben található. Hírnevét a világon egyedülálló gyógytavának köszönheti. Az idegenforgalomra, gyógytúrizmusra épülô kisváros gazdag programjaival, látnivalóival és vendégszeretô lakosaival az év minden idôszakában várja a pihenésre, kikapcsolódásra vágyó kedves vendégeit.

Hévíz Az élet forrása, a generációk találkozóhelye

Látnivalók Hévízen

Dr. Schulhof Vilmos sétány

A fürdõsétány évszázados platánfái között a régi fürdõtelep történelmi szállodasora tûnik szembe, mely az 1860-as években épült földszintes épületek átalakításával nyerte el mai formáját. A padokkal szegélyezett sétány egyik oldalán a Szent András Reumakórház épületei, másik oldalán a hévízi tó tárul elénk.

Véderô és láp

A tavat három irányból 54 hektár kiterjedésû véderdõ öleli körül, melyben fellelhetõ a mocsáriciprus. A mocsári ciprus különlegessége, hogy õsszel bronzszínûvé változnak levelei, s ezzel színes narancsos-bronzos árnyalatba borítja a városba vezetõ autóutat.

Szentlélek templom

A tágas belsõ terû, jó megvilágítású és fával gazdagon díszített épületet Bocskai János tervezte, a színes üvegablakokat pedig Simon Endre helybeli mûvész készítette. Az 1000 fõt befogadni képes római katulikus templomot 1999-ben szentelete fel Szendi József nyugalmazott érsek. Az orgonával felszerelt kiváló akusztikájú templom koncertek rendezésére is alkalmas.

Árpádkori templom

Az egregyi templom a román stílusú falusi építményeinek különlegesen szép példájaként gondosan védett mûemlék. A XIII. század második negyedében épülhetett. Nyugaton áll a magas torony, hozzá kelet felé a nála jóval alacsonyabb és szélesebb hajó, a hajóhoz pedig a nála alacsonyabb és keskenyebb szentély kapcsolódik.

Római kori romkert

2004 õszétõl az Attila utca végénél egy római kori mûemlék-kõépölet konzervált falait tekintheti meg a látogató, mely hajdanán villagazdaság lehetett és csaknem négy évszazadon át lakott volt. A kelet felõl oszlopos tornáccal ellátott épület meleg és langyos vizes, valamint hideg vizes medencével rendelkezett.

Tavirózsa más néven tündérrózsa

Lovassy Sándor, a keszthelyi gazdasági tanintézet tanára 1898-ban kísérletezni kezdett az Indiából és Afrikából behozott "lótuszok" meghonosításával. Néhány év múlva egész Közép-Európában egyedül itt virágoztak a szabadban a melegvízi tündérrózsák. Egy, a rózsaszínû Indiai vörös tündérrózsa honosodott meg.

Dr. Schulhof Vilmos sétány

Véderô és láp

Szentlélek templom

Árpádkori templom

Római kori romkert

Tavirózsa

hévízigyógytó

A világ lagnagyobb természetes gyógytava

A közel négy és fél hektáros tõzegfenekû hévízi-tó a világ lagnagyobb fürdõzésre alkalmas természetes gyógytava, mely vulkáni útómûködés hatásaként körülbelül huszonegyezer éve tört fel a Balatontól északnyugatra elhelyezkedõ völgyben. Az 1975-ben felfedezett forrásbarlangban a forráskráter 38,5 méter mélyen található. A 250 méter átmérjû forrástó felülnézetbõl ovális alakú, keresztmetszete egy elhajló tölcsérre emlékeztet. A víz mélysége két méter küröl mozog túlnyomórészben. Vízhozama bõséges, két-három nap alatt a teljes víztömeg lecserélődik, mely kénes és enyhén radon tartalmú.

fôbb hatóanyagok: a kén az izületi porcba épül be; kálcium gyulladásgátló; magnézium fájdalomcsillapító; karbonátok pedig a bõrt teszik selymessé.
A víz és iszap kémiai gyógyelemei a bõrön keresztül, míg a rádiumemamáció belégzés utján kerülnek a szervezetbe, ahol rendkívül értékes, komplex gyógyhatást fejtenek ki.